Táplálék..

 

Táplálék..

 

(János 6: 54,55,56.) " A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon.

 Mert az én testem bizony étel és az én vérem bizony ital.

  A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, az én bennem lakozik és én is abban."

 Az olvasóim már tudják, hogy minden gondolatom és írásom a bibliai témákról szól, és ami a szellemi gondolkodást inspirálja, Krisztus szellemében, mert számomra ez jelenti az életet, mást is elolvasok ha kell, de a világ dolgai nem érdekelnek kimondottan. Az egy mérgezett táplálék, és nem tudja éltetni vagy táplálni a halhatatlan szellemét az embernek. Minden változó és hamis, a média a sátán irányítása alatt van. Aki már idősebb, látja hogyan formálta át az emberiséget a hazug tömegtájékoztatás. Mindent amit most látunk a világban, a médiumok közvetetségével formálta át, és egyed uralomra törekszik, zombikat gyártott magának. Még a disznó sem eszik meg akármit, az ember meg bevesz minden moslékot, válogatás nélkül, hogy kielégítse magát. Nagyon nagy befolyása van annak, mivel táplálkozunk. 

 Van aki elmenekül a világ eszméjétől, vallási gyülekezetekben talál menedéket, de ez nem óvja meg a külső hatásoktól, ha maga nem változtatja meg az egyéni gondolkodását. De mit értek ezalatt? Csakis egy kiutat látok, a közvetlen kapcsolatot Krisztussal. Mert a vallási közösségekben is érheti hatás, ami a hamis dogmák birodalma, a tévtanítók karizmatikus befolyása. Az ember hajlamos szélsőségekbe esni. Ahogy a középkori reneszánsz idején, a vallásosság volt az irányelv, ezt látjuk a történelemből, de a kortárs emberei ma nyomás alatt vannak a “ mindent szabad” álliberalizmus hatalmának. Ezt ma világosan látjuk, hogy a cél, egy új ember kialakítása, akinek nem lehet más véleménye, csak az amit elébe tesznek. Majd ők megmondják a tutit, mi jobb nekünk és a családunknak. Abban a kajában sok a cuki, amit elénk tesznek. Ha beteg vagy mi majd adunk neked gyógyszert, amitől ha nem is gyógyulsz meg, de te már csak ebben bízol, más kiutad nincs. A mérgezett kaják ellen is van tippjük, hogyan kell méregteleníteni a szervezetet. A gyógyszeripar azon fáradozik, hogy nekik is hasznuk legyen ebből. Én nem akarok meggyőzni senkit, erről én már lekéstem, de a tényfeltárást hasznosnak találom. Pedig ezek már köztudott dolgok, azért irányítom a gondolataimat, ami egészséges és éltető. Én mindenre a Bibliában találom a választ.

 

Ha élelemről beszélünk, minden bizonnyal olyan ételre gondolunk, amely életben tartja a testünket. Ezt jól érzékeljük, tudjuk, mire vágyik a testünk. 

 De a Bibliában inkább a szellemi tanácsok találhatók meg, mert Isten a belső szellemi emberhez szól, és arról hogyan viszonyulunk hozzá és az embertársainkhoz. Mert az ilyen egyszerű dolog mint az evés ivás, lehet bűn is és másokra nézve megbotránkoztató. De az étel bűncsábítássá is válhat. Például: ha meghívok valakit a vacsorára, és egyértelműen tudom, hogy a vendég vegetáriánus vagy nem eszik sertéshúst, és ezeket az ételekkel kínálom, akkor nem Krisztus iránti szeretetből cselekszem. Mert bűnözővé válok annak az embernek a lelkiismerete ellen, aki úgy döntött, hogy zöldséget fogyaszt magának, ebben nyugszik a lelkiismerete. (Róm. 14,1.2.3). Ez szellemi értelemben is igaz. Én nem erőszakolhatom rá valakire azt amit ő nem tud elfogadni, még ha az nem is hamis, csak elég kemény a számára.

Boldog az, aki nem ítéli el magát azért, amit választott. A törvénnyel ellentétben ehet és ihat mindent, ha a lelkiismerete nem ítéli el. A testvér hozzáállása felé azonban le kell mondania a csábító dolgokról. Dicsérjétek az Úr Jézust és a Szentlélek munkáját, ma azt látjuk, hogy előrehaladás van ebben a kérdésben, mert sokan eszünk húst, és ezzel nem kísértünk egy gyenge testvért, mert a gyengék megerősödtek ebben a kérdésben. De az elv megmarad. Az étel kedvéért ne tedd tönkre Isten műveit. Alapvetően a keresztények megtanulták fenntartani az egyensúlyt ebben a kérdésben.

De ami a spirituális ételt illeti, egyáltalán nem könnyű. János evangéliumában olvashatunk a romolhatatlan ételről, erről maga Jézus Krisztus beszél: "Mert a testem valóban étel, és a vérem valóban ital"

Sok tanítványa, hallva ezeket a szavakat, megkísértette: "milyen furcsa szavak! Ki hallgathatja ezt". Ezek után sokan elhagyták Őt.

A tanítványok úgy gondolták, hogy Jézus, kannibalizmusra biztatja őket. Az Úr tökéletesen tudta, ki van körülötte, kinek van hite és ki árulja el. De Ő, szellemi dolgokról beszélt, de a tanítványok mentálisan érzékelték ezeket a szavakat.

Sok keresztény ma is ugyanúgy gondolkodik. Sajnos a lelkes ember vállalkozói szelleme választ talál magának a számára minden nehéz kérdésből, amelyben ha megtalálta, megnyugszik. Egész tanításokat találtak ki ebből a szempontból, hogy ne vessék alá magukat az igazság kutatásának, mert ez kényelmesebb. Persze nem a kutatás ténye, hanem a kutatás eredménye a felismerés. Ebben segít az Úr, de nagyon is tudja milyen szívvel állunk hozzá. Mi az igazság, tudjuk, és mi a szellemi étel, sokan nem képesek elfogadni.

Az Úr ezen szavait az úrvacsorához kötik. Véleményük szerint a kenyér hússá, bor vérré válik, amikor az Úr vacsoráját eszik. Logikusan ez azt jelenti, hogy aki nem vesz részt a kenyértörésben, annak nincs örök élete. Az Úrra hivatkozva, Ő azt mondta: " Ha nem eszitek az ember Fiának testét és nem isszátok az ő vérét, nincs élet bennetek."

Azonban itt sok jámbor keresztény, hisz a történések igazságában, a kenyér és a bor átalakulásában, összekeveri a szellemit, a testivel. Elfajult ennek a hitnek a hibrid gyümölcse.

Ma nem fogom elmagyarázni ezt a témát, mert már nagyon sokat írtak erről a témáról. De azt kell mondanom, hogy ha így értik az Úr szavait, akkor nagyon kényelmes helyet foglalnak el. Akik így gondolják, gyakorlatilag megoldották maguknak ezt a problémát.

Ha a lélek nem táplálkozik a menny kenyerével, akkor nincs része az Úr szenvedésében, mert lelkileg meghalt. Észrevehető, hogy az Úr először a kenyérről, a testéről, majd a véréről beszél, és ezt a sorrendet  Pál ap.1 Kor. 11 ben megírta. De Pál azt mondja, hogy ez nem a test táplálására szolgál, mert mindenkinek otthon kell ennie. Ha életünk a kenyértörés részvételén múlna, akkor minél többet eszünk, annál inkább részünk van Krisztussal. De ez nem így van. Ezeket a szellemi szimbólumokat kétségtelenül nem szabad lebecsülni. 

 A mennyből leereszkedett kenyér, szellemi táplálék az élet fenntartására, a vér, ez a Krisztussal való szenvedés, a Szentlélek örömében. Az első nélkül nincs másik.

 Hívőnek lenni, és nem táplálkozik az Úrral, vagy nagyon ritkán, mivel testünk nem táplálkozik földi táplálékkal, akkor elgyengül (kiszárad), disztrófiává válik. Ez egyértelmű diagnózis, a saját szemünkkel is láthatjuk, ha testünkkel történik. De hogyan állnak velünk a dolgok szellemileg? Hát nem ugyanazok a disztrófiák vagyunk e?, ha nem táplálkozunk az Úrból? Vajon az Úr nem talál-e bennünket disztrófiáknak? Lehet, hogy nem látjuk magunkat vékonynak, mert a tükörbe néző disztrófa kövérnek látja magát.

Meg kell látnunk magunkat egy spirituális tükrön keresztül, és megérteni ahogy az Úr lát engem. Az orvos meglátogatja a beteget, mert ez a hivatása. Jobban bíznak az orvosokban, ha a betegségről van szó, mert ennek tudatában vagyunk, rá bízzák magukat az orvosra, mert érzik a veszélyt. Ami a szellemi fejlődést illeti, egyáltalán nem érzékelheti, hogy szellemileg már tecchalott. Mer a dolgok az életében továbra is folynak, csakhogy nem abba az irányba. 

El kell mennünk az élelmiszerboltba, hogy élelmet szerezzünk magunknak és családunknak? Kell-e olvasni a Bibliát az élet fenntartásához, az örök élethez, Igen! Ez nem jelenti azt, hogy az olvasástól függ az örök élet, mert akinek már van, Isten kegyelméből, az nem veszítheti el, de mi a célja az Úrnak ezzel?- hogy hitről hitre térjünk és ne sorvadjunk el szellemileg, mert a vége a vakságot okozz, és akkor semmit nem tud meglátni úgy, ahogyan látnia kellene.

De az olvasás mint tény még nem jelenti azt, hogy táplálkozik, nem megfelelő hozzáállás vagy megközelítés, hacsak olvas az ember. Éjjel-nappal elolvashatja a Bibliát és éhen halhat anélkül, hogy megenné.

Van egy ismerősöm, aki jobban ismeri a Bibliát, mint sok keresztény, és azt mondja magáról, mi haszna van ennek? Úgysem hiszem el.

Salamon király ezt mondja: "(Példabeszédek 9: 9) - adj tanácsot a bölcseknek, és még bölcsebb lesz; tanítsd az igazakat, és növelni fogja az ismereteket." ... Hiába győzködünk valakinek, ha nem kutatja Krisztus bölcsességét és intelligenciáját, és nem veszi fel az éltető táplálékát, az éhes marad. Azok akik kiválasztottak arra, hogy hirdessék az Isten kegyelmét, az üdvösségről, másokat, vagy, hogy az Úrhoz irányítsák a kereső lelket, kell hogy ők ne legyenek éhesek, sőt legyen az is amit adhatnak az éhezőknek. Az éhezőt táplálékkal meg tudjuk etetni, ha szüksége van rá, de ha nincs rá szüksége, mindhiába.

Kedves olvasó, nem számít, mit tanítanak neked, ne nézd a gyengeségeidet, mert biztosíthatlak, hogy mindannyiunknak vannak gyengeségei. Nézz magadra és vigyázz magadra, táplálkoznod kell az Úrból, növekedni kell Krisztusban, fogyasztani mint tápláló táplálékot, amely örök életet ad, és éltető életet ad ezen a földi létben, hogy erőd és értelmed legyen, hogy ellenállj az ördög trükkjeinek, aki kívülről támad téged az a gonosz szellem ezek mindenhol vannak a kereszténységben. Minden kérdést, amely a gyülekezetekben csak a keresztényeket megosztó tanításokat illeti, a bibliai igazságok fényében felül kell vizsgálni, Krisztus Szellemi tanításait össze kell hasonlítani, igaz e, vagy hagyatékba kapták dogmákat az őseitől az úgynevezett ezerarcú egyházak? Nehéz ezt megtenni, ha körülötted szeretett testvéreid és rokonai egyhangúan azt mondják, hogy tanításunk igaz, jobb, mint bárki másé. Gondolkodásnak nincs helye, mert már, el rendezték maguknak a tan kérdéseit. A Szentlélek emlékeztet bennünket, a Zsidók 13: 9-es levele: “Különböző és idegen tudományok által ne hagyjátok magatokat félrevezettetni; mert jó dolog, hogy kegyelemmel erősíttessék meg a szív, nem ennivalókkal, amelyeknek semmi hasznát sem veszik azok, akik azok körül járnak. "

Az Úr a győzelmünk, legyőzte a Sátánt, és önmagát adta nekünk, hogy az Ő életével éljünk és növekedjünk benne. Megerősíti a gyengéket, arcoktól függetlenül befogadja a vágyakozókat, és mindenkit magával etet, ha van vágya.

"Aki megeszi a testemet és issza a véremet, bennem marad, én pedig benne."

Igen, mindenki, aki vallja az Úr nevét, megdicsőíti majd azt, aki önmagát adta értünk, hogy miközben táplálkozzák Őt, bőséges életük legyen, a Lélek mérhetetlen Isten szeretetét adja. Próbáld  ki magad, hogyan lesz a legjobb; élni, vagy csak túlélni? 

Ez az írás 2021. 07. 02 ben írtam.

 A dátumnak azért van jelentősége, hogy ezután mi fog történi a világban,

 és remélem, hogy sokan észbe kapnak, hogy nem kell sodródni az álliberális világgal egyetemben, mert véleményem szerint ez már a végéhez közeledik. A kereszténység bukása elkerülhetetlen, már csak azért is, mert meleg lett, igaz az is volt, de az Úr hagyta hogy tovább dagadjon a hűtlenség. De arra figyelmeztet, hogy aki az Úr nevét vallja, álljon el a hamisságtól, és ne csoportosan, hanem egyénileg.

 Erre adok bizonyítékot, mit mond az Úr az utolsó idők gyülekezetének: 

(Jelenések könyve 3. fejezet)

14

A Laodiceabeli gyülekezet angyalának is írd meg: Ezt mondja az Ámen, a hű és igaz bizonyság, az Isten teremtésének kezdete:

15

Tudom a te dolgaidat, hogy te sem hideg nem vagy, sem hév; vajha hideg volnál, vagy hév.

16

Így mivel lágymeleg vagy, sem hideg, sem hév, kivetlek téged az én számból.

17

Mivel ezt mondod: Gazdag vagyok, és meggazdagodtam és semmire nincs szükségem; és nem tudod, hogy te vagy a nyomorult és a nyavalyás és szegény és vak és mezítelen:

18

Azt tanácslom néked, hogy végy tőlem tűzben megpróbált aranyat, hogy gazdaggá légy; és fehér ruhákat, hogy öltözeted legyen, és ne láttassék ki a te mezítelenségednek rútsága; és szemgyógyító írral kend meg a te szemeidet, hogy láss.

19

Akiket én szeretek, megfeddem és megfenyítem: légy buzgóságos azért, és térj meg.

20

Ímé az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő én velem.

21

Aki győz, megadom annak, hogy az én királyiszékembe űljön velem, amint én is győztem és ültem az én Atyámmal az ő királyiszékében.

22

Akinek van füle, hallja, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek.